Quantum Biofeedback

Kecskemét

Mi a stressz?

A stressz lehet fizikai, mentális vagy érzelmi.

A legtöbb embernek, akinek rohanásból áll az élete, és nagyon elfoglalt, még arra sem jut ideje, hogy feltegye ezt a kérdést.

Selye Hans, egy magyar orvos használta először a stressz szót az egészség leírására. Az volt a teóriája, hogy amikor a test a stresszre reagál, az amolyan válasz a test figyelmeztetésére. Mikor a stressz elhúzódik, adaptáció képződik, vagyis megtanuljuk, hogyan kell alkalmazkodni a stresszhez és a vele járó tüneteket, annak tudjuk be. Később tudomást sem veszünk róla. Azután az elhúzódó stressz tünete jelentkezik, ami fáradtsággal, gyengeséggel jár, ez a szervezetünk végső figyelmeztetése arra, hogy az egyensúly felborult. Ez a Selye által alkotott modell az érzelmi, fizikai, és a mentális stresszre is igaz.

Alapesetben stressz hatására annyi történik, hogy agyunk egy jelet küld a mellékveséknek, termeljenek kortizolt, és adrenalint. Köztudott ezekről a hormonokról, hogy erős hatásuk van, túltermelődésük, veszélyes lehet. A kortizol például lelassítja azokat az életműködéseket, amikre egy vészhelyzetben nincs közvetlenül szükségünk, de nagyon fontosak a mindennapi jólétünk fenntartásában. Megváltoztatja az immunválaszt, nem küld elég fehérvérsejtet a fertőzések helyére, tartalékolja azokat, lassítja az emésztést, csökkenti a reproduktív és kiválasztó szervek működését. Korlátozza a növekedést, a csontokban a kálcium és magnézium raktározását, stb. Mindezek létfontosságú dolgok, ha megfelelően fenn akarjuk tartani egészségünket. Amennyiben viszont a stressz-hatás nem szűnik meg teljesen, a kortizol nevű hormon állandóan termelődik, aminek az lehet az eredménye, hogy elhízunk, immunrendszerünk rendkívül legyengül, csontjainkba nem épül be elég kálcium és magnézium, kiválasztásunk nem lesz megfelelő, ezen kívül sok egyéb zavart is okozhat.

A stressz egyfajta válasza a testnek minden olyan jelre, ami az egyensúlyt felborítja. (pl. emelkedik a vérnyomás, felesleges hormonok szabadulnak fel, nő a légzésszám, megfeszülnek az izmok, erősen izzadni kezd a test, esetleg szívritmuszavar lép fel). A stressz nem feltétlen negatív, mert egyes stresszfajták figyelmeztetnek minket a bajokra. Amennyiben ezek a stresszfajták hatásfoka alacsony, ez is lehet probléma. Ugyanakkor a túlzott stressz, generálhat eltérést a mentális és fizikai egészségi állapotunkban egyaránt. Ha a stressz hatása elhúzódik, még több egyensúlyzavar jelentkezik a szervezetünkben.

Feszültség (pszichológiai értelemben): egy olyan állapot, amiben az egyén mentálisan vagy érzelmileg függ valamitől/valakitől. A stressz érszűkítő hatású. Olyan erő, amely feszültséget, mentális, fizikai, érzelmi vagy kémiai folyamatokban történő elváltozásokat is okozhat a testben.

Származzon bárhonnan a stressz – akár étel, akár a munka, akár személyes kapcsolataink, nagyobb életmódbeli változások, vagy egy szeretett családtag halála váltsa ki azt – mindig azt a stressz-választ kényszeríti ki szervezetünkből. Minél hosszabb ideig vagyunk kitéve ezeknek a stresszeknek beavatkozás nélkül, annál hamarabb érünk a belefáradás stádiumába. Testünk saját védelme és öngyógyító funkciója legyengül, és nem képes ellátni feladatát.

Minden ember egyedi. Mindenkinek más a stressz reakciója a mindennapi életben. Egyesek természetes módon reagálnak a stresszre, és jól tűrik azt, mások nagyon érzékenyek a stresszt kiváltó dolgokra. A stressz-kezelés képességét, az élettapasztalatok is befolyásolják. Azok, akik gyermekkorukban rengeteg stresszt éltek át, felnőtt korban is sokkal érzékenyebbek lesznek.

Manapság rengeteg kémiai mérgezésnek vagyunk kitéve. A kémiai anyagok jó része mesterséges hormonként hat szervezetünkben. Ezekhez hozzátársul az információáradat, mely túlterheli idegi „autópályáinkat”, és ezek együtt képezik a mindennapi stresszt bennünk. Képesek vagyunk felismerni magunk körül a stresszt kiváltó dolgokat, és meg tanulhatunk bánni velük.

Az egyik leggyakoribb testi válasz a stresszre a „küzdj, vagy menekülj” reakció, ami testünk gyors és automatikus válaszát jelenti. Ennek a válasznak a segítségével egy úgynevezett magas készültségi szintre lép testünk, ami segít abban, hogy környezeti változásokra megfelelően tudjunk reagálni. Ugyanakkor a történelemben még sosem áramlott ennyi információ az ember felé, mint manapság. Nap, mint nap rengeteg apró jelet kell észlelni, közlekedés, szabadidős tevékenység, munkavégzés során, továbbá a média és a telekommunikáció is hozzájárul ahhoz az információ dömpinghez, ami terhel bennünket. Mindezek felett még rengeteg nem verbális jel is érkezik, amit csak tudatalattink észlel.

Manapság a sokkal stresszesebb körülményeink biztosítják nekünk azt a kényelmetlen helyzetet, hogy a „küzdj, vagy menekülj” reakció, sokkal hosszabb ideig legyen jelen szervezetünkben, mint ahogy azt igényelnénk. A túlműködéshez hozzászokik agyunk, immunrendszerünk, ami azt eredményezheti, hogy teljesen immunissá válik testünk erre a „vészreakcióra”. Ennek következtében ahelyett, hogy csökkentenénk a stresszt magunk körül, inkább hozzászokunk. Azonban ez nem olyan hozzászokás, ami pozitív, ugyanis a stressz továbbra is kihatással van a szervezetünkre, csupán nem veszünk róla tudomást. Rövid távon, akár jó is lehet, hiszen úgy érezhetjük, ehhez hozzászoktunk, egyel kevesebb dolog, ami miatt aggódnunk kell. Ugyanakkor, ennek később, kihatása van egészségünkre.
Ingerküszöbünk növekedése okozhat elhízást, álmatlanságot, memóriazavarokat, kardiológiai roblémákat, emésztési problémákat, és a nem megfelelő tápanyag-kiválasztást. Megemeli az ingerületátvivő anyagok koncentrációját, az ásványi anyagok felvételét, ezzel felborítva azt az egyensúlyt, amit homeosztázisnak nevezünk.

A stressz csökkentése, esetleg teljes megszüntetése nagyon kifizetődő dolog, mivel a részlegesen stressz-mentes test képes saját magát gyógyítani, és jóval hatékonyabb annak védelmi rendszere is. Vegyük csak a csonttörés esetét: az orvos visszahelyezi eredeti helyére, de a csont regenerálja saját magát.

A Quantum Biofeedback segítségével képesek vagyunk ezeket a stressz keltő tényezőket felfedezni, és így összerakni a puzzle darabkáit. A legtöbb ember a biorezonanciás kezelést megnyugtatónak, ellazítónak érzi. Ez a hatás az egyike azoknak a nem negatív mellékhatásoknak, amik a biorezonanciás kezeléssel járnak.

Íme, néhány pozitív mellékhatás:

• Egyszerűbb relaxáció
• Alvás közben mélyebb pihenési szint elérése
• Könnyebb álomba merülés
• Stressz redukció
• Hipertenzió (túlzott feszültség) redukció
• Magasabb egészség minőség
• Nyugodtabb magatartás
• Kevesebb idegeskedés, aggodalmaskodás
• Gyorsabb regenerálódás a fájdalmakból/szomorúságból
• Csökkentett stressz-mélység
• Magasabb izomteljesítmény
• Javult mentális világosság
• Könnyebb odafigyelési képesség
• Mélyebb koncentrációs képesség
• Memóriajavulás
• Fájdalomküszöb növekedése
• Stressz keltő küszöb növekedése
• Stressz kezelés javulása

Manapság már rengeteg specialista használja a biorezonanciás kezelés lehetőségeit. Orvosoknál, fogorvosoknál, csontkovácsoknál, pszichológusoknál, természetgyógyászoknál és állatorvosoknál is megtalálhatjuk a praxisukba beépítve ezt a segítő kezelést.